21 dec Ingatlan bérbeadás szabályai
Sokat változtak a bérbeadás szabályai az elmúlt években, de 2019-től is változnak a szabályok, és évről-évre kedvezőbben. Itt most a hosszabb távú bérlés szabályairól írunk. Ettől teljesen eltérő a rövidtávú bérbeadás (pl. az AIBNB stb.) szabályozása.
Röviden a 2010-2019 közötti időszaki változásokról:
- 2010 előtt az adó százalékos mértéke is magasabb volt és elkülönülten adózó jövedelem volt, a bevételt adóztatta a törvény, nem lehetett figyelembe venni a kiadásokat.
- 2010-től alapvetően megváltoztak a szabályok. A jövedelem kerül adóztatásra. Ez alapvetően azt jelenti, hogy a bevételből le lehet vonni a kiadásokat, így kapjuk meg a jövedelmet. Két főbb vonulata alakult ki a rezsi költségek szempontjából: vagy a bérbeadó nevére érkeznek a számlák és akkor azt vagy áthárítja a bérlő felé, vagy nem. Ha áthárítja, akkor bevétel és levonható költség is egyben. Ha nem hárítja át, de ekkor tartalmazza a bérleti díj, akkor is költségként elszámolható.
A költség elszámolására alapvetően kétféle módszer használható. Alkalmazható a 10% átalány, ezt igazolás nélkül el lehet számolni. De a tételes költségelszámolás is választható, ekkor a ténylegesen felmerült, számlákkal igazolt kiadásokat vesszük számba. Természetesen azt a módszert érdemes választani, ami a nagyobb levonhatóságot adja. Figyelem! Év közben érdemes a 10%-os módszert választani, mert az adóbevalláskor még választhatjuk a másikat, ha az a kedvezőbb. Ellenkező esetben már nem válthatunk, tehát ha év közben a tételes költségelszámolást választottuk, akkor ettől már nem térhetünk el a bevallás készítésekor még akkor sem, ha a másik lenne a kedvezőbb.
- Milyen kiadások vonhatóak le:
- rezsi kiadások,
- karbantartási kiadások, pl. festés, mázolás,
- eszközbeszerzés, pl. hűtőszekrény, mosógép stb. (itt figyelni kell a 100 eFt-os értékhatárra is, hogy egy összegben elszámolható, vagy csak több év alatt),
- értékcsökkenés az ingatlanra (a bekerülési érték 2%-a azokra a hónapokra amikor kiadásra kerül az ingatlan).
- 2018-tól megszűnt az EHO az ingatlan bérleti díján. Csak emlékeztetőül, ha a jövedelem elérte az egymillió forintot, akkor a teljes jövedelemre kellett fizetni, de csak 450 ezer forintig. Ebben is volt levonható tétel.
- Végül 2019-től annyi változás van, hogy az áthárított rezsi díja nem bevétel, tehát csupán maga a bérleti díj számít bevételnek. Ebből következik, hogy a kiadások között sem számolhatjuk el a rezsi költséget, ha ezt áthárítottuk. Amennyiben nem hárítjuk át, mert a bérleti díj része, akkor természetesen továbbra is el lehet költségként számolni.
Látjuk tehát, hogy a szabályozás kedvezően alakult az elmúlt közel tíz év alatt. Bár sok egyéb körülmény is befolyásolja a bérbeadási hajlandóságot, főképpen az ingatlan árak, összességében mégis egy jó üzleti lehetőségnek bizonyul.