26 márc Fizetés nélküli szabadság, mit jelent ez számunkra?

Fizetés nélküli szabadság

Ha egy munkavállaló fizetés nélküli szabadságra megy, azt a munkavállalónak kell kérelmeznie. A munkavállaló a fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább tizenöt nappal korábban írásban köteles bejelenteni. Ha a munkáltató ezt elfogadja akkor életbe lép.

Ekkor a munkavállalónak szünetel a biztosítási jogviszonya, ugyanakkor nem szünetel a munkaviszony, azaz marad munkaviszonyban.

Mit is jelent ez:

• a cég erre az időszakra nem fizet semmit utána, hiszen jövedelem kifizetés nem fog erre történni, csupán lejelenti a NAV felé ezt a státuszt.
• a munkavállaló, mivel nincs biztosítása, saját maga után kell kifizesse a napi 257 Ft. egészségbiztosítási járulékot.

Mikor élhetünk vele, és mikor kell élni vele?

Vannak olyan esetek, amikor alanyi jogon jár a fizetés nélküli szabadság, tehát nem kell külön engedélyt kérnünk rá.

Ilyenek az alábbiak:

• szülőnőnek jár a szülést megelőző egy hónaptól a gyermek 3 éves koráig, amennyiben ezen időszak alatt gyermekgondozási segélyre (GYES) jogosultak, illetve 10 éves koráig a gyermekgondozási segély, gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának tartama alatt
• közeli hozzátartozó ápolása céljából is jár maximum 2 évig, viszont az ápolás indokoltságát orvosi igazolással kell alátámasztanunk;
• valamint szintén jár azoknak, akik önkéntes-tartalékos katonai szolgálatot vállalnak.

A fentiektől eltérően bármilyen más okból kifolyólag is kérhetjük a munkáltatótól a fizetés nélkül szabadság kiadását, azonban olyankor már a munkáltató mérlegelheti, hogy megadja-e nekünk azt.

Na de mi van akkor, ha rendkívüli helyzetben a cég küldi a munkavállalót fizetetlen szabadságra

Díjazás munkavégzés hiányában

146. § (1) A munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő) – az elháríthatatlan külső okot kivéve – alapbér illeti meg.
147. Ha a munkáltató nem tud eleget tenni foglalkoztatási kötelezettségének

Miután a járványügyi korlátozás elháríthatatlan külső oknak minsül – és ha  munkáltató ez miatt nem tud eleget tenni foglalkoztatási kötelezettségének, az miatti állásidőre alapbér nem jár. Lásd a Mt. 146.§ /1/ bekezdését.

• • Eddig: a Mt. 97. §-a szerint a munkáltatónak a munkaidő-beosztást 7 nappal korábban, 7 napra előre közölnie kell a munkavállalóval, az (5) bekezdés szerint, előre nem látható körülmény bekövetkezése esetén a munkaidő-beosztást a munkaidő kezdetét megelőző 4 nappal korábban is módosíthatja. Ettől a szabálytól 2020.03.19-től kezdve el lehet térni.

2020.03.26