Fizetés nélküli szabadság

Fizetés nélküli szabadság

Ha egy munkavállaló fizetés nélküli szabadságra megy, azt a munkavállalónak kell kérelmeznie. A munkavállaló a fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább tizenöt nappal korábban írásban köteles bejelenteni. Ha a munkáltató ezt elfogadja, akkor életbe lép.

Ekkor a munkavállalónak szünetel a biztosítási jogviszonya, ugyanakkor nem szünetel a munkaviszony, azaz marad munkaviszonyban.

Mit is jelent ez?

  • A cég erre az időszakra nem fizet semmit utána, hiszen jövedelem kifizetés nem fog erre történni, csupán lejelenti a NAV felé ezt a státuszt.
  • A munkavállaló, mivel nincs biztosítása, saját maga után kell kifizesse a napi 250 Ft. egészségbiztosítási járulékot.

Mikor élhetünk vele és mikor kell élni vele?

Vannak olyan esetek, amikor alanyi jogon jár a fizetés nélküli szabadság, tehát nem kell külön engedélyt kérnünk rá.

Ilyenek az alábbiak:

  • szülőnőnek jár a szülést megelőző egy hónaptól a gyermek 3 éves koráig, amennyiben ezen időszak alatt gyermekgondozási segélyre (GYES) jogosultak, illetve 10 éves koráig a gyermekgondozási segély, gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának tartama alatt;
  • közeli hozzátartozó ápolása céljából is jár maximum 2 évig, viszont az ápolás indokoltságát orvosi igazolással kell alátámasztanunk;
  • valamint szintén jár azoknak, akik önkéntes-tartalékos katonai szolgálatot vállalnak.

A fentiektől eltérően bármilyen más okból kifolyólag is kérhetjük a munkáltatótól a fizetés nélkül szabadság kiadását, azonban olyankor már a munkáltató mérlegelheti, hogy megadja-e nekünk azt.